Józan paraszti ésszel gondolkodom.
Volt szerencsém Franciaországban Marseillesben járni. A fiam 28 éve ott él. A történetem több éves, gondoltam nektek most elmondom. Idegen helyeken, szeretek a városokban kószálni, felfedezni az általam nem látottakat. Akkor is így tettem. A fiam figyelmeztetett- anyám egyedül nem mehetsz sehova -, de én nem fogadtam szót. Amikor elaludt útnak indultam, és amikor visszaértem a lakására, teljesen kétségbeesve kérdezte. - Nem lett semmi bajod?.- Csak néztem. Miért lett volna, - mondtam neki. Figyelmeztetett már akkor is, hogy egyedül a nőknek elmenni a városba veszélyes. - Kirabolhatnak, bármid van, leveszik a válladról, és kész. Mehetsz ahova csak akarsz.- Megrémültem. Most amikor bejött ez a menekültinvázió, megkérdeztem tőle. Mi van ott most nálatok? A fiam annyit felelt, erről jobb nem beszélni! Amióta ott él, kamionozik és átjár Angliába, Skóciába is, de mostanra lehetetlenné vált az életük.A kocsikkal kiló méteres sorokat állnak, több órán át. Neki elhiszem. A Médiát bírálják sokan, de Ő, miért hazudna nekem. A felesége pedagógus. Az ottani rendelet szerint, kötelező a bevándorlók iskoláztatása. Ezek a gyermekek, sőt felnőttek, tele vannak tetűvel, A gimnazista fiúk, a hajukat nem vágatják le, mert az nem kötelező, így nap - mint nap, végig fertőzik az osztályt. Teljes kétségbeesés van a fertőzéstől a családokban. Gondolom ez a probléma itt a mi hazánkban is, érezteti hatását. Akkor még nem beszéltem az Afrikából és egyéb helyekről bevándorolt betegségek szétszórásáról. Szinte a kormányok tehetetlenné váltak. A megoldást Amerikától kellene kierőszakolni, tönkretették az országokat, és most mossák kezeiket. Valóban ez a demokrácia?
