Józan paraszti ésszel gondolkodom.
Ma reggel az egyik külföldi csatornán láttam, hogy nagyszerű, fűthető, vízzel, villannyal ellátott sátortábor várja Jordániában a betelepülő akaró iraki,szíriai és egyéb nemzetiségű menekülteket. Abban a pillanatban eszembe jutott a menekült áradat, ami az európai államokon most végig vonul. Uram Isten, jól látok? Kérdeztem magamtól.Egy helikopterről mutatták be. Donald Tusk az Unió nagy embere ott volt a gépen. Közölték vele, hat millió menekültnek van a hely kialakítva, de senki nem akar oda menni, most még teljesen üresen áll. Katonai sátrak, szépen glédában sorban, üresen. Ilyenkor mit gondol az egyszerű ember. Vagy össze van a kép vágva, vagy máshol van a felvétel, de, hogy ilyen szerencsétlen emberek, elindulnak a semmibe, mint láthatjuk, teljesen ki vannak merülve, amin nem lehet csodálkozni. Mi van itt? Kérdezem magamtól. Több ezer km-t átgyalogolnak a világon, és ezt a komfortos helyet meg nem kérik maguknak, ami csak egy országnyira van tőlük. Valaminek történnie kellett. Az öböl országok, akiknek milliárdok töltik ki a bankszámlájukat, egyetlen egy arab testvérüket nem kívánják befogadni. Ezek a minden hájjal megkent uralkodók tetemes összeget szét osztottak a vagyonaikból, hogy ezeket a szerencsétlen embereket még csak ott ne is lássák.Arra gondolván, ha mindenki elpucol a területről, a tehetős Emírek, egy mesterséges új hazát tudnak ott majd kialakítani. Lehet, hogy az Uniós országok nehezen birkóznak meg ezzel a hatalmas népáradattal, de az én meglátásom az, hogy mi magyarok, semmivel nem vagyunk a többi kiemelt ország között lemaradva. Nem szeretek jósolni, de azt hiszem, ez a nép tömeg soha többet nem tud vissza menni a szülőföldjére. Annyi pénze nincs Európának, hogy valaha megszabaduljon tőlük. Pedig valamennyien tudjuk: A haza minden előtt.
